Erdővidék élen jár a szelektív hulladékgyűjtésben. Románia hulladékának mindössze 1%-át hasznosította újra 2008-ban, a többit a szemétdombokon tárolja, derül ki az Eurostat statisztikai hivatal erre vonatkozó felméréséből. Ez alapján országunk Európában az utolsó előtti helyen áll ezen a területen. Arra voltunk kíváncsiak, hogy megyénk hogyan oldja meg a szemétgondokat, milyen kilátások vannak a jövőre nézve. Felkértük a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársát és a kézdivásárhelyi Zöld Nap Egyesület elnökét, Ráduly Attilát is, fejtse ki véleményét a téma kapcsán. Az országban jelenleg 3,8 millió lakosnak van lehetősége szelektíven gyűjteni a szemetet, kérdés, hogy mennyien élnek vele, hisz az egyszerű polgárt senki nem vonja felelősségre, hacsak nem a saját lelkiismerete. Nem így történik a közhivatalok, intézmények esetében, ahol 2010 augusztusától kötelező a papír-, a műanyag-, az üveg- és a fémhulladék szétválogatása, ellenkező esetben hatalmas büntetésekre lehet számítani. Az Európai Unió kötelezi tagországait, hogy megszervezzék a hulladék szelektív gyűjtését, megoldják a szakszerű tárolást, hogy 2020-ra minimum 50%-os arányt érjenek el az újrahasznosításban, ellenkező esetben megbüntetik őket. Vasile Mânecuţă mérnök, a Környezetvédelmi Ügynökség szóvivője szerint a megyében elég jók az eredmények a szelektív hulladékgyűjtés területén. Egy nemrég készített jelentés szerint több mint 150 tonna pillepalack gyűlt össze, és került értékesítésre a 2010-es évben, a papírgyűjtés terén is jók az eredmények, az üveggel van gond, mert azt nehezebb eladni. A megye lakosságának mintegy fele fér hozzá a szelektív hulladékgyűjtő konténerekhez, ilyen szín szerint csoportosított szemetesből 703 darab van a megyében, 556 Sepsiszentgyörgyön és a Tega köztisztasági vállalat által tisztán tartott helységekben, 147 Bodzafordulón és Kovásznán. Nagy előrelépésként könyvelhető el a baróti, modern, uniós szabványoknak megfelelő szeméttároló megépítése, az 1 millió euró értékű projekt decemberben fejeződött be, ennek keretében 51, uniós szabványoknak megfelelően felszerelt szemétszigetet hoztak létre. Jelenleg két nagy szeméttelep van a megyében, de az idei terv a lécfalvi tároló, válogató megépítése, amelynek 2013-ra kell elkészülnie, és amelynek köszönhetően felszámolódna a másik kettő. Mânecuţă még hozzátette, hogy jó irányba halad a megye, azonban szükség van az emberek pozitív hozzáállására is, hogy a szelektív hulladékgyűjtés zökkenőmentesen működjön. Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke nem minden ponton osztja a környezetvédelmi szakember véleményét, szerinte a hulladékgazdálkodás mind ország, mind megyeszinten távol áll az uniós normáktól és elvárásoktól. „A hulladék újrahasznosítása, komposztálása lenne az ideális, de mivel ez elég problémás, így sokan az égetésre voksolnak. Mi több zöld szervezettel egyöntetűen elzárkózunk ettől, mert a kommunális hulladékégetők megépítése hosszú távra konzerválja a jelenlegi, pazarló termelési és fogyasztási struktúrát, hisz az égetés nem ösztönöz arra, hogy csökkentsük a hulladékot. Például már több nyugat-európai ország, tanulva eddigi hibáiból, igyekszik a kommunális égetők építését elkerülni, és a gazdaságot (ipar, kereskedelem), a lakosságot kevesebb hulladéktermelésre ösztönözni. A mi elsődleges célunk és feladatunk felvilágosítani, tájékoztatni a lakosságot a probléma súlyáról, és ráébreszteni arra az embereket, hogy már az nagy előrelépés, ha csak a pillepalackot vagy az elemet, olajat gyűjtik külön, és adják le a megfelelő helyre” – fejtette ki véleményét Ráduly. A szakemberek felhívták a figyelmet arra is: gondoljuk meg jól, hogy mit vásárolunk, próbáljunk meg minél kevesebb hulladékot termelni, mindent újra felhasználni otthonunkban, hogy ezáltal is egy zöldebb, tisztább környezetben élhessünk. Hírszerző: Pál-Varga Réka (ZNE önkéntes – Székely Hírmondó újságírója) A cikk a Székely Hírmondó keddi számában jelent meg.