November második felében a Zöld Nap Egyesület az idei év utolsó külföldi lehetőséget kínálta székelyföldi fiataloknak a „SmartWich – Okos Szendvics” program keretén belül az Erasmus+ támogatásával. A tizenkét fős székelyföldi csapatot 6 lány és 6 fiú alkotta, akik az egyesület önkéntesei közül kerültek kiválasztásra. Az alábbiakban Bakos Adrien élménybeszámolóját olvashatják el. Az eseményen készült fotók az egyesület Facebook oldalán tekinthetőek meg.

Három személyautóval, éjszaka vágtunk neki csapatunkkal az útnak Kézdivásárhelyről Felsőtárkányba (Eger mellett). Korábban megérkeztünk mint a többiek, így volt egy kis időnk felfedezni a környéket. Ahogy az mindig is lenni szokott, az Erasmus+ program megismerésével kezdtünk, ami után a szervezők ismertették a részletes programtervet. Mivel szép számban gyűltünk össze az Ifjúsági cserén, nagyon színes volt a társaságunk. Kezdésként mindenki elmondta, hogyan hívják és három rá jellemző tulajdonságát kellett kiemelnie, viszont az egyiknek kitalációnak kellett lennie, de azt már nekünk kellett kitalálni, hogy melyik.

Mivel a program maga a vallások és kultúrák gasztronómiához való kapcsolatán és a résztvevők ezzel kapcsolatos tudásának cseréjén alapult, a nap további részében csak a hasunkra gondoltunk. Mindenkinek hoznia kellett a saját országában ismert és kedvelt csokoládéból valamint sós ropogtatnivalóból, amelyet a multikulti est keretein belül kóstolhattunk végig. Képzelhetitek mennyire változatosra sikerült a kínálat. Megtudtuk milyen krémesek az Ukrán csokoládék, igazi equadori különlegességeket kóstolhattunk és megtanultuk melyik az a Magyar harapnivaló amelyeket az ország területén mindenhol ismernek.

Az első pár nap név felelevenítős játékkal indult, mivel senkinek sem volt annyira jó a név memóriája, hogy tökéletesen vissza tudja idézni az összes résztvevő nevét. Miután rendet raktunk a nevek között egy bemutatót láthattunk arról, hogy miként befolyásolja a vallás az emberek étkezését. Palesztin barátaink bevezettek az Arab ételek színes íz világába és a ramadán folyamán tartott böjt szabályaiba. Megismertük a kárpátaljaiak hagyományos desszertjét, a “kutyát”, amely az alábbi linken látható. 

A rengeteg különböző étellel találkozhattunk, ezért kaptunk is egy feladatot, hogy készítsünk különböző témákban étlapokat. Be kell vallanom, igazi kihívás volt számunka. De a nagy tervezői munkát arab ételekkel jutalmazták a szervezők. Megkóstoltuk a csicseriborsóból készült ínyencségeket.

Különbusszal utaztunk  Egerbe ahol egésznapos színes program várt ránk. Ellátogatunk a Govinda étterembe, ami a hely Krisna templomhoz tartozó konyha és étkezde. Megtudtuk azt is, hogy naponta 500 adag ételt készítenek ingyenesen a rászorulóknak. Csodálattal hallgattunk történeteket az ott lakók alázatos munkájukról és még nagyobb élvezettel kóstolgattuk specialitásukat, megismerve az indiai gasztronómia csodálatos ízvilágát.

A Rejtélyek Városa elnevezésű interaktív játék keretén belül felfedezhettük Eger környéket. Csapatokra osztva egy bűnügyi eset megoldásán fáradoztunk. A város különböző épületein levő táblákról kellett neveket meg évszámokat leolvasni, azokat felhasználva a feladványokhoz, amelyek a megfejtéshez juttattak el.  A város egyetlen vegán éttermében, az Éljen Vegán Kikötő Bisztróban tartottunk pihenőt, megtudtuk milyen az erőszakmentes étel, mennyire fontos a környezettudatos vásárlás, és felvilágosítottak arról, hogy mennyire sok energiára van szükség a távolból hozott ételek csomagolásához és szállításához. A nap végre megfogalmazódott bennünk, hogy mi magunk vagyunk felelősek az életünkért, mi választjuk meg az utat, amin járni szeretnénk. Esti lazításként csapatjátékokat játszottunk, és átbeszéltük a nap folyamán megfogalmazódott gondolatainkat.

Reggelente energizer játékokkal kezdtük a napot, hogy felpezsdüljön a vérünk. Számomra nagy élmény volt egy újonnan tanult „szamuráj játék”, amelyet a csere során többször eljátszottunk. A környék számtalan hosszabb-rövidebb kirándulásra ad lehetőséget, a székely csapat a rossz idő ellenére is mindegyiken részt vett, így voltunk egy régi bányánál, és elsétáltunk a Felsőtárkányi Tóhoz is. Az előzetesen kiscsoportokban elkészített étlapok bemutatása komoly feladatot jelentett a résztvevőknek. Itt rájöttünk arra, hogy mennyire komplex feladat egy étlap megtervezése. Figyelni kell a színek használatra, az átláthatóság, az egyszerű és letisztult tervezésre, a nyelvhasználtra, az árak és az étel adagok megfelelő feltűntetésére. Jutalomként tengeri herkentyűket kóstolhattunk. A legszórakoztatóbb része az esti programoknak az Eurovíziós verseny volt. A csapatom a Barbie girl zenét kapta, amelyre székekből kialakított autóval és Barbie baba mozdulatokból összeállított előadással készültünk. Az este folyamán zsűri elé álltunk és mindenki bemutathatta az alkotását. Jutalmul pedig a vacsorán az erdélyi konyha íz világát élvezhettük, amit mi magunk készítettünk el egy nagy üstben,

A Kahoot nevű program segítségével több kvízjátékot játszottunk, mintegy átvezetésként a különböző programelemek között. Megosztottunk egymással pár reggeli ötletet, majd játszottunk egy ételekről meg fűszerekről szóló kvízzel. Egy értékelő keretén belül mindenki megoszthatta véleményét, hogyan érezte magát az ifjúsági cserén. A búcsúesten a Kárpátaljaiak főztjét kóstolhattuk meg, igazi családias hangulatban.

Felejthetetlen élményekben volt részem, ezért köszönetet szeretnek mondani a szervezőknek és mindenkinek, aki részt vett a programokban. Rengeteg tapasztalattal, új barátságokkal, receptekkel zártuk az együtt töltött napokat.  A csapatjátékoknak köszönhetően élvezettel tanultam meg új dolgokat vallásokról, fűszerekről, az országok jellegzetes ételeiről, a különböző kultúrákról. Vasárnap sajnos búcsút vettünk egymástól viszont, az élmények és új tapasztalatok örökre velünk maradnak. A beszámolómat L. Ron Hubbard idézetével zárnám: “Az embernek tanulnia kell ahhoz, hogy éljen. Az élet nem más, mint egy tanulási folyamat.”

A résztvevő fiatalok ezúttal köszönik a Zöld Nap Egyesületnek, az egri Terragora Vidékfejlesztési Közösségnek a szervezést, valamint a programban való részvétel lehetőségét.

Szerző: Bakos Adrien

Fotó: Rancz Izabella