Nézzük mit is kapunk cserébe a szabadidőnkért...

Néha nap, amikor újságot olvasok, meg-megjelennek újabb és újabb egyesületnevek, amikről én laikus olvasó nem is hallottam ez idáig. Vajon mit szerveznek, mi a céljuk, hol van a székhelyük, kik a tagok, esetleg hány önkéntesük van? Kérdések, amik felmerülnek-felmerülhetnek. Aztán ott vannak azon egyesületek, akik ismertebbek, talán még elismertebbek is.

A minap egy barátom taggá választása volt a téma, s eszembe jutott, hogy milyen nehéz néha lemondani az időnkről, alkalomadtán a pénzükről azért, hogy másoknak segítsünk. És rögtön jön a kérdés: miért is csináljam én ezt? Mennyit kapok érte? Kifizetődő mindez? A haszon, a nyereség, az önérdek léte vagy nemléte körül forog a választás. Szerencsére vannak, akik ennél tovább látnak. Van néhány ember, aki meglátja a háttérben húzódó rejtett lehetőségek tárházát. Hogy mik ezek a lehetőségek, kérdezheti a kedves olvasó! Ha barátaimat akarnám megkérdezni róla, talán azt mondanák, hogy embereket ismersz meg, ezen keresztül sorsokat, akár más ország atyafiát, vagy egyszerűen csak önmagad. Ha tagtársaimat kérdezném, akkor nem győzném jegyzetelni a sok lehetőséget, amiről saját tapasztalataik alapján beszámolnak: jó társaság, külföldi önkéntesekkel való kapcsolat, angol nyelvtanulás, más kultúrák, eszmék megismerése, kirándulások, ifjúsági cserék, kerékpártúrák és megannyi lehetőség. De nézhetjük más szemszögből is: egyesületi felirattal és logóval ellátott pólók, sapkák, kajálások.  Észre sem veszi az ember, de a kapcsolati tőke mindennél fontosabb. S ezt jól elősegíti egy egyesület.

A lehetőség nyitott és adott. Az hogy élsz vele vagy sem csupán a TE döntésed. Egy dolgot kívánok, mégpedig azt, hogy úgy dönts, hogy soha ne bánd meg! És úgy dönts, ha kimaradnál belőle, bizony kevesebb lennél.

Szerző: Bandi Zsolt, ZNE tag

Meghatározatlan