Görögországot mutatták be a kézdivásárhelyieknek

share on:

Csütörtökön (január 28) a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház nagytermében görög nemzeti estet tartottak. A Zöld Nap Egyesület (ZNE) által szervezett esemény házigazdája Polixeni Ntanou, a Heal the earth! projekt Thesszalonikiből érkezett önkéntese volt. Az esten készült fotók az egyesület Facebook oldalán megtekinthetőek. 

A huszonegyedik nemzeti estre összegyűlt érdeklődőket Ráduly Attila, a ZNE elnöke köszöntötte. „Legutóbb, tavaly február 3-án Mariam Sargsyan volt az örmény nemzeti est házigazdája. Azóta majdnem egy év telt el, és örülök, hogy a hosszú kényszerszünet után ilyen szép számban megtisztelnek jelenlétükkel”, nyugtázta. A folytatásban Xénia, illetve tolmácsa, a céhes városbeli egyesület önkéntese, Lénárt Paula vette át a szót.

Xénia bő félórás vetített képes bemutatójában sok érdekességet megosztott a jelenlévőkkel szülőhazájáról és a görög népről. Rögtön az elején megjegyezte, hogy a Balkán-félsziget déli részén fekvő, sokak által ókori nevén, Hellászként emlegetett Görögország összterülete a szigetekkel együtt megközelíti a Nagy-Britanniáét, illetve az amerikai egyesült államokbeli Alabama államét.

Hozzátette, az országhoz 227 lakott sziget tartozik, lakatlanból pedig több ezret is nyilvántartanak. Görögországban a napsütéses napok száma évente 250, a nyár olykor márciustól októberig tart, így nem meglepő, hogy a nem egészen tizenegy millió lakosú országban nyaranta 20–30 millió turista fordul meg. A hagyományos görög étkek bemutatásánál Xénia elmondta, rengeteg joghurtot és feta sajtot fogyasztanak. „Gyakorlatilag mindennel fetát eszünk, személyenként átlagban 10–12 kilogrammot fogyasztunk havonta. Továbbá sosem vacsorázunk 22 óra előtt, éjjeli üzemmódban létezünk, mint a vámpírok”, hangsúlyozta.

Az UNESCO világörökség-listáján 18 tájjal szereplő ország zászlajáról elmondta, az öt kék, illetve négy fehér vízszintes sáv a Szabadság vagy halál nemzeti jelmondat görög megfelelőjének szótagjaira utal, majd a görögökkel kapcsolatos sztereotípiákról szólt. „Sokszor lelustáznak, pedig néha többet dolgozunk, mint a nyugat-európaiak. Bár az igaz, ha a görögnek van lehetősége lustálkodni, azt kihasználja. A szieszta időpontját például mindenki önmagának határozza meg.

Nem kell meglepődni, ha a 9 órai nyitás helyett mondjuk 10-kor érkezik meg a boltos, mint ahogy azon sem, ha a 14 órai ebédszünetet követően valaki »elfelejt« visszamenni a munkahelyére”. Hozzátette, igaz, hogy hangosak, például előszeretettel kiabálnak át egymásnak az utcák két oldalán levő erkélyekből, ahogy az is, hogy nem szeretnek adót fizetni, így nem meglepő, hogy a közelmúltban két alkalommal, 2009-ben, illetve 2017-ben is összeomlott a görög gazdaság.

– A közlekedési szabályokat nem igazán tartjuk be, ott parkolunk, ahol jólesik, és a jelzőlámpa piros színére sem jövünk zavarba. És sosem szabad nyitott ujjú tenyérrel integetni, hiszen az sértésnek számít. Ám nagyon barátságosak, vendégszeretők vagyunk, ha valakit meghívunk kávézni, az 3–4 órát biztosan eltart. És gyönyörű az ország, így biztatom önöket, jöjjenek el Görögországba” – summázott.

A folytatásban a ZNE önkéntesei a Xéniától tanult táncot mutatták be, végül az est házigazdája játszott el zongorán pár hangot A keresztapa főcímdalából.

Szerző: Daczó Hodor Barna

Fotó: Halis Özcan

A beszámoló a Székely Hirmondó 2021. február 1 lapszámában jelent meg. 

 

Videó: 

zoldnap