GREEN SUN ASSOCIATION

  
  
  

Szavazás

Mit szoktatok tenni a kinőtt ruhákkal?
A kistesóm majd belenő!
22%
Kidobjuk szemétbe.
7%
Rászorulóknak adjuk
63%
Elvisszük cserebörzére!
7%
Összes szavazat: 532

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó van a webhelyen

Önkéntesként a Zöld Nap Egyesületnél - XXXIII Hodor Enikő

Hogyan lettem a ZNE önkéntese? Miért önkénteskedek? Ezeket a kérdéseket gyakran felteszem magamnak, konkrétan viszont nem tudok választ adni. Viszont érzem, hogy ezzel olyan utat választottam magamnak, amelyet jó, érdemes végig járnom saját és környezetem érdekében is.

Mégis megpróbálom emlék- és élményfoszlányaimból összegyűjtve megfogalmazni, hogy miért is vagyok itt, miért vallom a zöld elveket. Visszatekintve gyermekkoromra, szüleimtől a természetes életmód mintáját kaptam. A természettel való harmóniában élést. Soha nem tiltották, hogy akár más életutakat kipróbáljak. Életem egyik rövid szakaszában belekóstóltam a természetellenesdibe. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy nagymértékű környezetszennyezést végeztem volna. Nem. Sokkal inkább az életmódom változtatásában voltam természetellenes. Aztán mindezeknek következményei voltak. Mivelhogy liberális neveltetésben részesültem, magam dönthettem a további lépéseim hogyanjáért és miértjéért.

Mindezen személyes dolgokat azért tartom jónak leírni, mert nagyon fontos pedagógusként is és személy szerint is a hiteles, felelősségteljes felnőtt minta átadása. Meghatározó lehet az egyén életében. Pontosabban fogalmazva, ha egy gyerek azt látja, hogy szülei kíméletesen járnak el környezetükkel, akkor akarva- akaratlanul átveszik tőlük azt a fajta értékrendet. Ilyen esetben a szülők nem kell minduntalan szapulják a gyereket, hogy ne szemetelj, ne egyél egészségtelen ételeket stb.

S hogy miért emlegetem a gyermekeket? Egyszerűen az ők korosztályukat tartom a leghajlíthatóbbnak, a legfogékonyabbnak, legnyitottabbnak a jelen és jövő zöld témáival kapcsolatban.

Visszatérve az előzőekhez, nagyon sok ideig ösztönszerűen természetességben éltem. Egy idő után, tapasztalva azt, hogy az emberiség milyen szörnyű módon visszaél a Földanya adta értékekkel, szándékosan reagálok mindezen problémákra és próbálok tenni egy élhetőbb környezet érdekében.

Fokozati dolgozatomban a gyógynövények szerepét kutattam a kisiskolás korúak egészséges életmódjára való nevelésében. Ennek a hatására indultam el ezen az úton tudatos módon, szőttem bele a tanítványaim életébe és mindennapjaimba ezen lehetőségeket, mígnem a tavalyi Zöld Nap Egyesület által szervezett ,,24 órás szaladás’’ rendezvényen gondoltam egy miért ne, megpróbálomra. Szaladás közben döntöttem. Egyszerűen bejelentkeztem az Egyesületbe és azóta lassan hat hónapja a csapattal együtt tevékenykedem. Itt rendezvények, gyűlések, filmvetítések, előadások sorozata bővelkedett előttem. Egy nagyon barátságos, aktív, érdeklődő társaság önkéntese lettem. Számomra legelső rendezvényükön önkéntesként vehettem részt a ,,Béke napján’’, ahol a béke jelét alkottuk meg közösen. Felejthetetlen élmény marad számomra ez az esemény. Ezt követte a ,,Spanyol Nemzeti Est’’ rendezvénye, amelyen a különböző kultúrák sokszínűségét követtük. Az első ,,Civil Napok’’, amely Kézdivásárhelyen volt megrendezve szintén érdekes, emberközeli volt számomra. Ezek után a ,,Bulgáriában önkénteskedtek’’ témájú interaktív beszélgetésen, majd az ,, Állat a természetben’’ című fotókiállításon vettem részt. Meghívásunkra a ZNE októberben a kővári iskolásoknak szerzett emlékezetes pillanatokat. A ,,Ne pazarolj, élj többet’’ környezettudatos projekten örömmel figyeltem, hogy vannak szülők, akik a karácsonyra készülést együtt a gyerekükkel tevékenykedve képzelték el. Érdekes tapasztalat volt számomra, hogy a gyerekeket nem zavarta a rengeteg újra felhasználható anyag, ők önfeledt módon élvezték az együtt dolgozás örömét.

És itt meg is állnék a zöldnapos tevékenységek felsorolásánál, hiszen itt még a felénél tartok és nem érnék a végére.

Végül Teller Ede versrészletével próbálom megközelíteni az önkéntességet:

,,Gyönyörködni titkos mély harmóniákban,/ Emlékezni arra, mit sohasem láttam. Szeretni, imádni a szent tisztaságot,/A szelet, a felhőt, a havat, az álmot./ Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért,/ Nem a túlvilági örök üdvösségért./ … És makacs reménységgel mégis, mégis hinni. Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.’’

magyar

Olvasd online!

 

 

 

 

 

 

Látogatók száma: